Bevezetés
A számítógép eleinte villámgyors, majd hónapok alatt egyre lassabbnak tűnik: lassan indul a Windows, sokat vársz, míg megnyílik egy dokumentum vagy játék, és a rendszer néha hosszú másodpercekre ‘gondolkodik’. Az egyik gyakori, de sokszor félreértett ok a háttértár állapota, azon belül is a lemeztöredezettség.
A ‘lemeztöredezettség mentesítés’ kifejezés sokaknak régi Windows-ablakot és színes csíkokat juttat az eszébe. Ma már viszont sok PC-ben SSD dolgozik, és a korábbi tanácsok közül néhány kifejezetten elavult vagy akár káros is lehet. Ezért fontos, hogy 2024-ben tisztán lásd: mikor van szükség defragra, mikor felesleges, sőt, mikor árthat, és mit csinál helyetted automatikusan a rendszer.
Ebben az útmutatóban közérthetően végigmegyünk azon, mi az a lemeztöredezettség, hogyan hat a teljesítményre, mi a különbség HDD és SSD között, és lépésről lépésre megmutatom, hogyan végezd el biztonságosan a lemeztöredezettség-mentesítést Windows 10 és Windows 11 alatt. A cikk végére pontosan tudni fogod, milyen karbantartást érdemes végezni a saját gépeden, és mikor jön el az idő a háttértár cseréjére.
Mi az a lemeztöredezettség, és miért lassítja a gépet?
A lemeztöredezettség megértéséhez először azt kell tisztázni, hogyan tárolja a rendszer a fájlokat a háttértáron. Amikor adatot mentesz, az sosem egyetlen nagy blokként kerül a lemezre, hanem kisebb egységekre bontva, különböző helyekre.
Mi történik a háttértáron fájlműveletek közben?
Amikor:
– új fájlt hozol létre,
– meglévőt módosítasz,
– vagy törölsz valamit,
a Windows folyamatosan szabad blokkokat keres a lemezen. Ha van nagy, összefüggő szabad terület, a fájl nagy része egy helyre kerül. Ha nincs, a fájl darabokban, több helyre szóródik szét. Ezt nevezzük töredezettségnek.
Minél több a másolás, letöltés, telepítés és frissítés, annál nagyobb az esély rá, hogy a fájlok és mappák apró darabokra esve, szanaszét végzik a lemezen. Maga az adat nem vész el, de a hozzáférés egyre kevésbé hatékony.
Hogyan néz ki a töredezett fájl a gyakorlatban?
Képzelj el egy 1 GB-os videófájlt:
– a lemezen csak szétszórt, kisebb szabad helyek vannak (például 200 MB itt, 150 MB ott),
– a rendszer kénytelen a videót több darabban elhelyezni.
A gyakorlatban ez így néz ki:
– 200 MB az egyik területen,
– 150 MB egy másikon,
– a maradék több különálló helyen.
Amikor elindítod a videót, a meghajtónak ezeket a darabokat kell sorban ‘összeszednie’. Minél több darab van, annál többet kell ugrálnia az olvasófejnek.
Miért okoz mindez lassulást Windows alatt?
Hagyományos merevlemeznél (HDD):
– fizikai fej mozog a forgó tányér felett,
– minden fejmozgás időt igényel,
– minél töredezettebb a fájl, annál többet ugrál a fej.
Ennek hatása:
– nő a késleltetés,
– hosszabb lesz a programok indulási ideje,
– az egész rendszer ‘döcögősebbnek’ érződik.
Windows alatt tehát a töredezettség elsősorban HDD esetén lassít. SSD-nél más a helyzet, mert ott nincs mozgó alkatrész, és az adatokhoz gyakorlatilag azonos sebességgel fér hozzá a meghajtó, akárhol is vannak elhelyezve. Ezért a következő lépés, hogy különválasszuk a HDD és SSD esetét.
Lemeztöredezettség-mentesítés és háttértár típusok
Mielőtt bármilyen lemeztöredezettség mentesítést elindítanál, tudnod kell, milyen meghajtó van a gépedben. Nem mindegy, hogy HDD-n vagy SSD-n végzel karbantartást, mert másképp működnek, és másra van szükségük.
HDD: ahol a klasszikus lemeztöredezettség-mentesítés valóban számít
HDD-ben:
– mechanikus fej olvas a forgó tányérról,
– a fejmozgás sokkal lassabb, mint az elektronikus hozzáférés,
– ezért a töredezettség közvetlenül lassítja az olvasást.
Itt a lemeztöredezettség mentesítés:
– logikailag összerendezi a fájl darabjait,
– egymás mellé próbálja rendezni a gyakran használt adatokat,
– csökkenti a fej felesleges ugrálását.
Az eredmény gyakran jól érezhető: gyorsabb fájlhozzáférés, rövidebb betöltési idők és simább rendszerhasználat, főleg, ha a rendszer is HDD-n van.
SSD: miért más a működése, és miért nem kell hagyományos defrag
SSD:
– nincs benne mozgó alkatrész,
– az adatokhoz véletlenszerűen is nagyon gyorsan hozzáfér,
– a töredezettség emiatt alig befolyásolja a sebességet.
A klasszikus defrag itt:
– feleslegesen sok írási műveletet okoz,
– hosszú távon csökkentheti az SSD élettartamát.
SSD-n a cél nem az, hogy ‘felsorakoztassuk’ a fájlokat, hanem hogy:
– működjön a TRIM,
– legyen elég szabad hely,
– a Windows automatikus optimalizálása aktív maradjon.
Hogyan derítheted ki, hogy HDD vagy SSD van a gépedben?
Windows 10/11 alatt néhány lépéssel kiderítheted:
- Nyomd meg: Ctrl + Shift + Esc (Feladatkezelő).
- Kattints a ‘Teljesítmény’ fülre.
- Bal oldalt válaszd ki a lemezt (Lemez 0, Lemez 1 stb.).
- Felül látni fogod: ‘SSD’ vagy ‘HDD’.
Másik lehetőség:
1. Nyisd meg a Fájlkezelőt.
2. Jobb klikk a meghajtón → ‘Tulajdonságok’.
3. Gyakran itt is jelölik a meghajtó típusát, de ha nem, használhatsz gyártói szoftvert.
Ha már tudod, milyen háttértárad van, könnyebb eldönteni, milyen lemeztöredezettség-mentesítési és optimalizálási taktikát kövess. A következő lépés annak felismerése, mikor indokolt egyáltalán a folyamat.
Mikor indokolt a lemeztöredezettség-mentesítés? Tipikus tünetek
A lemeztöredezettség mentesítés nem csodaszer minden teljesítményproblémára, de HDD esetén sokszor látványos javulást hozhat. Érdemes felismerni azokat a jeleket, amelyeknél már indokolt lefuttatni.
Lassú rendszerindulás és hosszú betöltési idők
Ha HDD-n van a rendszer:
– a Windows indulásakor rengeteg apró fájl töltődik be,
– ha ezek szétszórva vannak, a fej sokat mozog.
Tipikus tünetek:
– a bekapcsolástól a használható állapotig hosszú percek telnek el,
– a bejelentkezés utáni első percekben minden akadozik, késve reagál.
Ez nem mindig csak a töredezettség miatt van, de ha a rendszer HDD-n dolgozik, ez az egyik első dolog, amit érdemes ellenőrizni.
Programok és játékok akadozó indulása
Nagy programok és játékok sok fájlt töltenek be induláskor:
– ha ezek töredezettek, a HDD folyamatosan olvas és keres,
– az indítás szemmel láthatóan lassul.
Ha azt veszed észre, hogy:
– egy régen gyorsan induló játék ma már jóval tovább tölt,
– vagy egy irodai program megnyitása szokatlanul sokáig tart,
akkor egy lemeztöredezettség-mentesítés HDD-n segíthet visszanyerni a régi tempót.
Magas lemezhasználat és ‘lefagyó’ rendszer
A Feladatkezelőben (Ctrl + Shift + Esc):
– ha a ‘Lemez’ oszlop gyakran 90–100%-on áll,
– miközben nem futnak nagy, ismert háttérfolyamatok,
akkor a töredezettség is hozzájárulhat a lassuláshoz. Ilyenkor:
– először érdemes vírus- és malware-ellenőrzést végezni,
– majd, ha HDD-d van, lefuttatni a Windows beépített lemeztöredezettség-mentesítőjét.
Ha már azonosítottad a tüneteket, jöhet a gyakorlat: nézzük meg, hogyan működik maga a lemeztöredezettség mentesítés Windows 10 és Windows 11 alatt.
Lemeztöredezettség-mentesítés Windows 10 és Windows 11 alatt
Windows 10 és Windows 11 is tartalmazza a szükséges eszközt, így általában nincs szükség külső programokra. Ez az eszköz a ‘Meghajtók optimalizálása’, amely felismeri a meghajtó típusát, és ennek megfelelően jár el.
‘Meghajtók optimalizálása’ eszköz megnyitása többféle módon
Több út vezet ugyanoda, válaszd a számodra kényelmeset:
- Keresőmezőből:
- Kattints a Start gombra.
- Írd be: ‘Meghajtók optimalizálása’ vagy ‘defrag’.
-
Válaszd ki a ‘Meghajtók optimalizálása’ találatot.
-
Futtatás ablakból:
- Nyomd meg: Windows + R.
- Írd be:
dfrgui. -
Üss Entert.
-
Fájlkezelőből:
- Nyisd meg a ‘Ez a gép’ ablakot.
- Jobb klikk a meghajtón (például C:).
- ‘Tulajdonságok’ → ‘Eszközök’ fül.
- A ‘Meghajtó optimalizálása és töredezettségmentesítése’ résznél kattints az ‘Optimalizálás’ gombra.
A megnyíló ablakban listát látsz a meghajtókról, a típusukkal (SSD/HDD) és az utolsó optimalizálás idejével.
Elemzés és optimalizálás: mit jelentenek a százalékos értékek?
A panelen megjelenik:
– a meghajtó neve,
– a típusa (például ‘Merevlemez’, ‘SSD’),
– az aktuális állapot,
– az utolsó futtatás időpontja.
HDD esetén:
– az ‘Elemzés’ gombra kattintva a rendszer felméri a töredezettséget,
– ha a százalékos érték magas (például 10–20% felett), érdemes az ‘Optimalizálás’ gombra kattintani.
SSD-nél a Windows általában nem klasszikus defragot végez, hanem:
– TRIM-et és egyéb karbantartást futtat,
– ez is az ‘Optimalizálás’ gomb mögött történik, de kíméletesen.
Automatikus ütemezés beállítása HDD-re és SSD-re
Ugyanebben az ablakban látható az ütemezés állapota is (‘Ütemezett futtatás’). Ezt így állíthatod be:
- Kattints az ‘Ütemezés módosítása’ gombra.
- Jelöld be az ‘Ütemezett futtatás (ajánlott)’ jelölőnégyzetet.
- Válaszd ki a gyakoriságot (naponta / hetente / havonta).
- Kattints a ‘Meghajtók kiválasztása’ gombra, és jelöld be, mely meghajtókra vonatkozzon.
HDD-knél az ütemezett lemeztöredezettség mentesítés segít szinten tartani a teljesítményt. SSD-knél ez az ütemezés inkább automatikus TRIM-et és egyéb optimalizálást jelent, nem klasszikus defragot.
Miután látod, hogyan működik az eszköz, érdemes külön ránézni a gyakorlati lépésekre HDD esetén, mert itt hozza a lemeztöredezettség-mentesítés a legnagyobb nyereséget.
Gyakorlati lépések HDD-k töredezettség-mentesítéséhez
Ha a gépedben HDD is van, időnként érdemes manuálisan is lefuttatni a lemeztöredezettség mentesítést, főleg, ha sok adatot másolsz, törölsz, vagy rendszeresen telepítesz nagyobb játékokat és programokat.
Előkészítés: szabad tárhely felszabadítása karbantartás előtt
Defrag előtt jó gyakorlat:
– kiüríteni a lomtárat,
– törölni a felesleges, nagy fájlokat vagy áttenni őket külső meghajtóra,
– eltávolítani az ideiglenes fájlok egy részét (Beállítások → Rendszer → Tárterület).
Minél több a szabad hely, annál hatékonyabb a lemeztöredezettség-mentesítés, mert a rendszernek több mozgástere van a fájlok rendezésére.
Kézi lemeztöredezettség-mentesítés indítása lépésről lépésre
- Nyisd meg a ‘Meghajtók optimalizálása’ ablakot.
- Válaszd ki a HDD-t (a típusa általában ‘Merevlemez’).
- Kattints az ‘Elemzés’ gombra (opcionális, de hasznos visszajelzés).
- Kattints az ‘Optimalizálás’ gombra.
- Várd meg, amíg a folyamat befejeződik.
Közben:
– a gép lassabb lehet,
– érdemes kerülni a nagy másolásokat,
– könnyebb feladatokra (böngészés, email) többnyire használható marad.
Mit tegyél, ha a folyamat nagyon hosszúra nyúlik?
Ha a defrag:
– szokatlanul sokáig tart,
– vagy a százalékos előrehaladás alig mozdul,
akkor:
– ellenőrizd a lemezt chkdsk segítségével (Parancssor rendszergazdaként → chkdsk C: /f),
– zárd be a nagy lemezterhelést okozó programokat (torrent kliens, folyamatos víruskeresés),
– laptop esetén tartsd töltőn, és hagyd futni akár éjszakára.
Régi, erősen használt HDD-knél a hosszabb idejű lemeztöredezettség-mentesítés teljesen normális. Ha viszont fura hangokat hallasz, vagy gyakoriak a hibák, érdemes elgondolkodni a meghajtó cseréjén SSD-re. Ezen a ponton logikus ránézni arra is, hogyan optimalizáljuk külön az SSD-ket.
SSD-k optimalizálása biztonságosan
SSD-nél nem a klasszikus defrag a megoldás. Itt a cél, hogy a meghajtó hosszú távon gyors maradjon, miközben minél kevesebb felesleges írás éri.
TRIM ellenőrzése és futtatása Windowsban
A TRIM parancs azt közli az SSD-vel, mely blokkok szabadok, így a meghajtó hatékonyabban tud írni és törölni.
Ellenőrizheted így:
1. Nyomd meg: Windows + X → válaszd a Windows Terminalt vagy Parancssort rendszergazdaként.
2. Írd be:fsutil behavior query DisableDeleteNotify
3. Ha az eredmény 0, a TRIM engedélyezve van. Ha 1, akkor nincs.
Ha 1-et látsz, érdemes utánanézni, támogatja-e az SSD a TRIM-et, és szükség esetén frissíteni a drivert vagy a rendszert. A legtöbb modern konfigurációban azonban a TRIM alapértelmezés szerint aktív.
Az SSD élettartamának védelme: kerülendő hibák
SSD használatakor próbáld elkerülni:
– a felesleges, kézi defragoló programok gyakori futtatását,
– a teljes meghajtó folyamatos telepakolását (ne legyen 100%-on),
– a túl gyakori, indokolatlan rendszer-újratelepítést csak ‘takarítás’ céljából.
Jó gyakorlat:
– hagyj legalább 10–20% szabad helyet az SSD-n,
– engedd, hogy a Windows automatikus optimalizálása fusson,
– rendszeresen készíts biztonsági mentést, ne a végtelenségig told ki az SSD cseréjét, ha már hibákat mutat.
Gyártói segédprogramok és firmware frissítések szerepe
Sok SSD márkához tartozik gyártói szoftver, például:
– Samsung Magician,
– Crucial Storage Executive,
– Kingston SSD Manager.
Ezekkel:
– frissítheted a firmware-t,
– ellenőrizheted az SSD állapotát és a hátralévő élettartamot,
– bizonyos esetekben további optimalizálási lehetőségeket is kapsz.
Időnként érdemes lefuttatni őket, de mindig a gyártó hivatalos weboldaláról töltsd le a programot. Az SSD-k mellett sokan használnak külső meghajtókat és több lemezt egy gépben, ezért érdemes külön áttekinteni ezeket is.
Külső meghajtók és többlemezes rendszerek kezelése
Otthoni használatban gyakori a külső HDD, pendrive vagy NAS, illetve az olyan konfiguráció, ahol rendszer-SSD és adat-HDD dolgozik együtt. Ezeknél is fontos, hogy jól használd a lemeztöredezettség-mentesítés lehetőségeit.
Külső HDD és USB-meghajtó: mikor érdemes defragolni?
Külső HDD esetén:
– ha sok filmet, nagy fájlt másolsz rá,
– és azt tapasztalod, hogy a másolás vagy lejátszás idővel belassul,
akkor időnként érdemes defragot futtatni rajta. A folyamat lépései ugyanazok, mint a belső HDD-nél:
- Csatlakoztasd a külső HDD-t.
- Nyisd meg a ‘Meghajtók optimalizálása’ eszközt.
- Válaszd ki a külső HDD-t.
- Futtass elemzést, majd optimalizálást.
Pendrive-oknál és kisebb USB-meghajtóknál a defrag általában nem hoz látványos előnyt, és felesleges plusz írást jelenthet, ezért ezeket inkább ne defragold rendszeresen.
NAS és hálózati meghajtók sajátosságai
NAS (hálózati adattároló) esetén:
– a lemezeket a NAS saját operációs rendszere kezeli,
– gyakran Linux-alapú fájlrendszereket használ (például ext4).
Ilyenkor:
– ne a Windows ‘Meghajtók optimalizálása’ eszközével próbálj defragolni,
– használd a NAS admin felületén elérhető karbantartó és ellenőrző funkciókat,
– kövesd a gyártó karbantartási ajánlásait.
Rendszer-SSD + adat-HDD optimális beállítása
Nagyon elterjedt felállás, hogy:
– egy gyors SSD-n fut a Windows és a gyakran használt programok,
– egy nagyobb HDD-n tárolod a filmeket, fotókat és egyéb nagy fájlokat.
Ajánlott gyakorlat:
– telepítsd a rendszert és a legfontosabb programokat az SSD-re,
– tartsd a nagy, ritkán használt fájlokat a HDD-n,
– SSD-t ne defragold, bízd a Windows automatikus optimalizálására,
– HDD-t időnként defragold, hogy gyors maradjon a fájlhozzáférés.
Miután átláttad a különböző meghajtókhoz tartozó stratégiákat, érdemes rendet tenni a fejben a lemeztöredezettség-mentesítés körüli tévhitek között is.
Gyakori tévhitek a lemeztöredezettség-mentesítésről
A lemeztöredezettség mentesítésről rengeteg legenda kering fórumokon és ismerősök között. Ezek közül több ma már egyszerűen nem igaz, vagy csak félig igaz, ezért jó, ha tisztában vagy velük.
‘Minden nap defragolni kell a gépet’
A napi szintű defrag:
– HDD-n is túlzás,
– SSD-n pedig kifejezetten kerülendő.
HDD esetén a túl gyakori lemeztöredezettség-mentesítés alig hoz többlethasznot, miközben feleslegesen terheli a meghajtót. SSD-nél ez ráadásul felesleges írási terhelést jelent.
Reális javaslat:
– HDD-n elég havonta, vagy nagyobb adatmozgatás után ismét futtatni,
– SSD-n hagyd a Windows automatikus optimalizálását, ne indíts kézi defragot.
‘A lemeztöredezettség-mentesítés felgyorsítja az internetet’
Az internet sebességét főleg:
– a szolgáltató,
– a csomagod,
– a routered és a hálózati beállítások
határozzák meg, nem a lemez töredezettsége. A defrag után esetleg kicsit gyorsabban indulhat a böngésző vagy a letöltőprogram, de a letöltési sebességet önmagában nem javítja érdemben a lemeztöredezettség mentesítés.
‘Minden külső defrag program jobb a Windowsnál’
A Windows beépített eszköze:
– megbízható,
– ismeri a rendszer saját algoritmusait,
– felismeri, hogy HDD-vel vagy SSD-vel dolgozik.
Külső programok néha:
– agresszívebben kezelik a fájlokat,
– SSD-n felesleges kockázatot jelentenek,
– extra, valójában nem szükséges funkciókkal terhelik a rendszert.
Átlagfelhasználónak a beépített ‘Meghajtók optimalizálása’ eszköz bőven elegendő. Ha ezt kiegészíted egy átgondolt karbantartási rutinnal, hosszú távon stabil és gyors marad a gép.
Karbantartási rutin: milyen gyakran végezz lemeztöredezettség-mentesítést?
Miután tisztáztuk, mi igaz és mi tévhit, érdemes egy egyszerű, jól követhető karbantartási rutint felépíteni, amelynek része a lemeztöredezettség mentesítés is, de nem az egyetlen lépés.
Ajánlott gyakoriság otthoni felhasználóknak
HDD esetén:
– állíts be automatikus ütemezést (hetente vagy havonta),
– intenzív játék-telepítések, nagy fájlmozgatások után érdemes kézi defragot futtatni.
SSD esetén:
– engedd a Windowsnak az automatikus optimalizálást,
– ne erőltesd a manuális defragot.
Ezzel a megoldással minimális kézi munkával is szinten tarthatod a rendszer teljesítményét.
Lemeztöredezettség-mentesítés és egyéb rendszerkarbantartási lépések
Érdemes a lemeztöredezettség mentesítést egy tágabb karbantartási folyamat részeként kezelni. Egy egyszerű karbantartási lista például így nézhet ki:
- Ideiglenes fájlok törlése, lomtár ürítése.
- Lemeztöredezettség-mentesítés HDD-n.
- Induló programok átnézése (Feladatkezelő → ‘Indítás’ fül).
- Vírus- és malware-ellenőrzés lefuttatása.
- Windows- és driverfrissítések telepítése.
Ha ezt a listát havonta vagy negyedévente egyszer végigjárod, a géped sokkal tovább marad gyors és megbízható.
Mikor gondolkodj háttértár-cserében vagy SSD-re váltásban?
Ha azt tapasztalod, hogy:
– a HDD defrag után is nagyon lassú,
– furcsa, kattogó hangokat ad,
– gyakoriak a lefagyások és lemezhibák,
akkor a probléma már túlmutathat a lemeztöredezettség mentesítésen. Ilyenkor érdemes:
– azonnal biztonsági mentést készíteni a fontos adatokról,
– megfontolni a HDD cseréjét, vagy SSD-re váltani.
SSD-re váltás ma az egyik leghatékonyabb teljesítménynövelő lépés:
– jelentősen csökkenti a rendszerindítási időt,
– a programok és játékok sokkal gyorsabban indulnak,
– a mindennapi használat érezhetően gördülékenyebb lesz.
Összegzés
A lemeztöredezettség mentesítés továbbra is hasznos eszköz, ha hagyományos HDD-t használsz, de 2024-ben már elengedhetetlen, hogy külön kezeld a HDD és SSD világát. HDD-n a töredezettség valóban érezhető lassulást okozhat, ezért érdemes rendszeresen futtatni a Windows beépített ‘Meghajtók optimalizálása’ eszközét, akár automatikus ütemezéssel.
SSD-nél ezzel szemben a hangsúly a TRIM-en, a megfelelő szabad hely fenntartásán és a gyártói segédprogramok ésszerű használatán van. Itt a klasszikus defrag helyett a Windows intelligens optimalizálására kell hagyatkozni, hogy megőrizd az SSD élettartamát és sebességét.
Ha megérted, mi történik a háttérben, tudatosabban döntesz arról, mikor van értelme lemeztöredezettség-mentesítést futtatni, és mikor kell inkább más karbantartási lépéseket, vagy akár hardverfrissítést (például SSD-re váltást) fontolóra venni. Így a géped gyorsabb, stabilabb és megbízhatóbb marad hosszú távon is, te pedig kevesebb időt töltesz várakozással, és többet valódi munkával vagy kikapcsolódással.
Gyakran feltett kérdések
Szükséges-e lemeztöredezettség-mentesítés SSD esetén?
Klasszikus értelemben nem. SSD-nél nincs mozgó fej, ezért a töredezettség alig hat a sebességre. A hagyományos defrag feleslegesen írná az SSD-t, ami hosszú távon csökkentheti az élettartamát. Engedd, hogy a Windows automatikus ‘optimalizálás’ funkciója dolgozzon, és ellenőrizd, hogy a TRIM aktív-e.
Mennyi ideig tarthat egy lemeztöredezettség-mentesítés, és használhatom-e közben a gépet?
HDD-n a lemeztöredezettség mentesítés időtartama függ a lemez méretétől, a töredezettség mértékétől és a gép teljesítményétől. Lehet 10–20 perc, de akár több óra is. A gépet közben általában használhatod egyszerűbb feladatokra, de érezhetően lassabb lehet. Nagyobb munka előtt érdemes a defragot inkább olyan időpontra ütemezni, amikor nem dolgozol aktívan a gépen, például éjszakára.
Veszélyes lehet-e az adataimra a lemeztöredezettség-mentesítés?
A beépített Windows-lemeztöredezettség-mentesítés normál esetben biztonságos, és nagyon ritka, hogy közvetlen adatvesztést okozzon. A folyamat azonban intenzíven használja a meghajtót, ezért ha a HDD már eleve hibás vagy öreg, a rejtett problémák könnyebben előjöhetnek. Fontos adatoknál mindig érdemes rendszeres biztonsági mentést készíteni, függetlenül attól, hogy futtatsz-e defragot vagy sem.